Azt, hogy hogyan is lettünk barátok nem igazán tudom, ez olyan magától értetődő volt.
Életvidám fickó, már-már irigylésre méltó kisugárzással.
Betegsége ellenére teljes életet élve, magáénak tudhat mindent, amire egy embernek lehetősége nyílhat az élete folyamán.
Család, otthon,saját cég.
Mindig törte a fejét, hogy mit tehetne még.
A maga ura akart lenni.
Hosszú évek küzdelmei után, tegnap hajnalban azonban az élet közbeszólt.
Az utolsó csatát a betegséggel szemben Gábor elvesztette.
Harmincegy éves volt!
