Állapotom

Zeneszerető az, aki főzés... vezetés... fürdés közben szívesen hallgat zenét.

Zenebolond aki bárhol, bármikor, bármilyen körülmények között képes zenét hallgatni.

Hifis aki hajlandó eldugni egy lejátszó berendezést egy félreeső sarokban, hogy néha mikor nem zavarja az asszonyt tudjon egy kis zenét hallgatni. 

Audiophile akit mindez nem érdekel, és az audio berendezés köré építi a szobát. 

Bolond, aki vinylen is megvásárolja a kedvenc zenéjét annak ellenére, hogy már cd-n is megvan.

Őrült aki ugyanazon előadás többféle felvételét tartja a polcon. 

És vagyok én, aki a Friday Night in San Francisco-t az eredeti analóg mesterszalagról vágott, limitált példányszámú lemezen rendelem meg az USA-ból a cd árának húszszorosáért annak ellenére, hogy a cd is megvan. Vagy épp a Négy évszak három féle előadása mellé még veszek egy negyediket is, mert biztosan tudom, hogy az merőben más mint az eddigiek, és másképpen is fog hatni rám. 

Hogy miért ér mégis fülig a szám?

Azt az Isten se tudja.