Igazán!


46 éves lettem, ez együtt jár bizonyos előnyökkel.........szemben azzal a jókora hátránnyal, hogy valószínűleg túl vagyok a felén, a legoptimistább előrejelzések szerint is.
Nem baj!
Az ember valahogy bölcsebb lesz a korral.........szinte mindent tud, mindenre rájön,.....majdnem megfejti az univerzum rejtelmeit.
Az egész persze mit sem számít, nem számít a pénz, nem számít milyen karriert tudtál felépíteni magadnak, nem számít milyen autóval jársz, hány embernek akartál megfelelni, és hánynak nem.
Nem számít mennyire szar a munkád, csak az a fontos, hogy a megfelelő emberekkel együtt érezd magad rosszul a munkahelyeden.
Meg a másik, hogy szeressél valakit.......úgy igazán.
Annyira, hogy képes legyél elengedni....elfogadni, hogy talán mást szeret, hogy voltak mások is az életében akiket szeretett.
Addig, amíg ezt nem vagy képes megtenni tiszta szívből- bár keserves sírás közepette- addig nem beszélhetünk őszinte szeretetről, pusztán birtoklási vágyról.
Amit érezhetsz még az autód, a pénzed, a hifid, vagy a bármid iránt is.
46 éves lettem, és hálát adok az égnek, hogy van autóm, van hifim...-a pénz még várat magára-
de igazán hálás csak azért vagyok, hogy van valaki, akit szeretek........úgy igazán!