Isten Létezik!?


Érdekes a sors!
Az ember él éldegél abban amiben tud, elfogadja, eltűri, nincs ereje változtatni, vagy már nem is érdekli, vagy épp szerencsés, esetleg céltudatos, és mindig is jó volt amiben élt.
Én nem voltam céltudatos, sem különösebben szerencsés,- bár ez relatív-és egyszer csak jön egy sugallat, hogy változás kell.
Saját eszemtől?
Én nem hiszem, nem vagyok ennyire okos!
És ennyire erősen, hogy végig is csináljam?
Ez nem én vagyok.
Ha végig gondolom, nem vágyom másra, csak gondtalan, kihívásoktól mentes életre, és mégis mit teszek?
Gondot, és kihívásokat támasztok magam elé.
Magamtól?
Én nem hiszem!
Mi újság most?
Egyetlen zsákutcától eltekintve, most úgy érzem helyemen vagyok.
Nemrég azt írtam kevesebbet fogok keresni, de nem ez fog számítani, hanem az, hogy megteremtsem a boldogsághoz való jogom.
Mégis úgy alakult, hogy kevesebbet dolgozom jelenleg, mint az előző munkahelyemen,lényegesen több pénzért, de mégsem ez számít, hanem a jó társaság, és hogy jól érzem magam.
Az,hogy most Édesanyám van halál közeli állapotban,( az ő kissé túlfokozott lelki állapota szerint)és kezdi elveszíteni szellemi frissességét, némi gátat állít a boldogsághoz vezető útra, de hát Isten útjai kifürkészhetetlenek úgy tudom!
Isten létezik?
Továbbra sem tudom, talán igen, de mindenesetre ravasz, és talán nem rosszindulatú, hogy kissé kifordítsam Einstein gondolatát.