De mire gondolt a ,,költő" ?

-Na most ha költőnek tartanám magam, valószínűleg nem írnám meg mire is gondolok egy-egy ,,költeményem papírra vetésekor"- micsoda képzavar- mert a költők közismertek arról, hogy ezt nagyon titkolják.
Találja csak ki a szerencsétlen olvasó, és legyen csak belőle érettségi tétel, mert ez az élet rendje, ez így van kitalálva, meg különben is az irodalmilag érzékeny, befogadó közegnek tudnia kell belehelyeznie magát az épp olvasott történetbe..........szóval nekem a visszajelzések alapján talán magyaráznom kell pár gondolatot.
Mindenek előtt:
-Nem vagyok antialkoholista.
Semmi bajom az alkohollal, az alkohol nagyszerű dolog.
Kitágítja az elmét, ihletet ad, önbizalmat, tudatát annak, hogy bármire képes vagy, és ha van célod, azt olyan tisztán látod, mint józanon sosem, pár pohár után még a zene is valami egészen fantasztikusan tud szólni.
És én sosem tudnék ellenállni egy Agárdi szölőpálinkának, egy Tokaji szamorodninak, vagy egy Monyo Flying Rabbit- nak
Nekem magammal van bajom, mert az alkohol egy bizonyos mennyiség után már nem inspiráció, hanem szégyen, megalázottság, és keserűség.
Nekem meg kell tanulnom, hogy van egy határ, amit nem léphetek át, és ha ez a tudás már magabiztosan a birtokomban van, akkor talán majd lehet újra feszegetni a határokat.

-A legtöbb embernek valószínűleg természetes, hogy gyakran találkozik a barátaival.
Irigylem őket!
Nekem sokáig sajnos nem volt az.
Hányszor hívtak, és nekem mindig az volt a válaszom, hogy dolgozom.
Rájöttem lépnem kell, léptem, és végre találkozhattam velük.
Nálam az nem annyira természetes, hogy kilépek a komfortzónámból, és gyakorlatilag vakon belevetem magam az ismeretlenbe, új szakmát tanulok, kettőt is, és egy olyan városba készülök, ahol az ingatlan árak az egekben vannak.
Persze tudom, ha az ember örökké a boldogságot hajszolja sose lesz az, de akkor se, ha nem teremti meg a lehetőségét annak, hogy az lehessen.
Nem tudom mi lesz a vége, talán rosszul gondolom, és kudarc vár rám, de ha a kudarcra készülnék nem is indultam volna el ezen az úton.
Bolond vagyok semmi kétség, de csak a bolond remél.