Sokat gondolkodtam rajta, hogyha ott lettem volna Budapest utcáin '56-ban, vajon lett volna-e bennem elég harag, szabadság utáni vágy, bátorság, vagy éppen végső elkeseredés, hogy harcoljak.
Felfogható-e a tény, hogy ez a kicsiny nemzet, amely több mint ezer éve, foggal- körömmel küzd az életben maradásáért, és a szabadságáért, szembe mert fordulni egy nagyhatalommal.
7000 karhatalmista!
150000 szovjet katona!
6000 tank!
2652 magyar halott!
Emlékezzetek rájuk!
,,És minden rendű népek, rendek
Kérdik, hogy ez mivégre kellett.
Mért nem pusztult ki, ahogy kérték?
Mért nem várta csendben a végét?
Miért, hogy meghasadt az égbolt,
Mert egy nép azt mondta: „Elég volt.”
Nem érti ezt az a sok ember,
Mi áradt itt meg, mint a tenger?
Miért remegtek világrendek?
Egy nép kiáltott. Aztán csend lett.
De most sokan kérdik: mi történt?
Ki tett itt csontból, húsból törvényt?
És kérdik, egyre többen kérdik,
Hebegve, mert végképp nem értik –
Ők, akik örökségbe kapták –:
Ilyen nagy dolog a Szabadság?"
Márai Sándor- Mennyből az angyal.
Részlet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése